Blog

Van egy pillanat, amikor megállunk, és rájövünk: nem vagyunk egyedül. Ez a szöveg félelemről, reményről és azokról szól, akik akkor is megtartanak, amikor mi magunk bizonytalanok vagyunk. Ha most csendben olvasnál valamit, ami nem megold, csak veled van – itt kezdődik.

Ez a történet két hullámos papagájról szól, akik egy magányos időszakban kerültek az életembe, és csendben megszüntették az egyedüllétet. Aprók, törékenyek, mégis erősek és harcosak. Két külön személyiség, akik örömöt, biztonságot és élni akarást adnak pusztán a jelenlétükkel. Megtanítottak felelősségre, gondoskodásra és arra, hogy néha a legnagyobb erő a feltétel nélküli együttlét.

Amikor először hallottam az NF2 diagnózisát, nem csupán egy betegség nevét kaptam meg, hanem egy teljesen új élethelyzet kezdődött el. Ez a bejegyzés arról szól, mi az az NF2, hogyan hat az életünkre, és hogyan lehet együtt élni egy ritka, láthatatlan betegséggel – félelmekkel, kérdésekkel, de reménnyel is.

2026 eleje sok kérdést hozott magával. Félelmet, bizonytalanságot, elengedést – és közben egy újfajta erőt is. Ebben a bejegyzésben arról írok, hol tartok most: a műtét gondolatáról, a jövővel kapcsolatos kérdésekről, és arról, hogyan próbálok fényt találni akkor is, amikor még nincsenek válaszok. Egy csendes, őszinte megállás azoknak, akik érzik, hogy nem könnyű továbbmenni – de mégis muszáj.